Spiró György - Feleségverseny - Jelenlegi ára: 2 792 Ft

Kedves Érdeklődő!
Üdvözli Önt a lira. hu online könyváruház csapata.
Áruházunk közel 50 éve széles könyvválasztékkal áll a vevők rendelkezésére.
A megrendelt könyveket házhozszállítással veheti át. A szállítási díj 999 Ft, 10000 Ft felett pedig ingyenes Magyarország területén.
Minden könyvünk új, kiváló állapotú, azonban a folyamatosan változó készlet miatt előfordulhat, hogy a megrendelt könyv elfogyott áruházunk készletéből.
LEÍRÁS
190517
Spiró György
Feleségverseny
Lesz a jövőben egy Magyarország. Múltjában közösnek mutatkozik az általunk ismert hazával, viszont a mi mostani jelenünk ebben a regényben már a közelmúlt. Olyan múlt ez, amely nem hozott megoldásokat. A megoldások a regény idejében születnek. A haza keletkezőben van, új ideológiák, új érzelmek és új választások mentén (melyek mélyén azért mindig lapul egy-egy ismerős mozzanat).
Az ország újabb csonkoláson esik át egy újabb háború következtében, és a rendszert gyökeresen meg kell változtatni ahhoz, hogy talpra álljon történelmének egyik legszégyenteljesebb vereségéből. A fizikai és szellemi leépülés fájó pillanatait egy új nyomor örömteli pillanatai váltják, amelyben a nélkülöző lakosság követhető eszmére lel, szerethető és karizmatikus vezérre, valamint világos jövőképre. Az anyaföld és a nemzet, akár a királynő és a király, egymásra talál, és immár szétválaszthatatlanok. Mindemellett bizonyítást nyer az is, hogy a hülyeség nagyon tud fájni.
A szerzőről: Spiró
György 1946. április 4-én született Budapesten. Az ELTE Bölcsészkarán
magyar? orosz? szerbhorvát szakon tanári diplomát 1970-ben, az Újságíró
Főiskolán újságírói és szociológusi diplomát 1972-ben szerzett.
1970 és 1971 között a Magyar Rádió újságíró-gyakornoka, ezt követően
1976-ig a Corvina Kiadó szerkesztője. 1976 és 1978 között az MTA
Kelet-Európai Kutató Intézet munkatársa, 1978 óta az ELTE tanára ?
előbb a Világirodalmi Tanszéken, majd 1992 óta az Esztétika Tanszéken.
1981-ben lett az irodalomtudományok kandidátusa, 1997-ben pedig
habilitált egyetemi docens. Széchenyi Professzori Ösztöndíjban
részesült 1997 és 2001 között.
Dramaturgként dolgozott a budapesti Nemzeti Színházban 1975 és 1977,
valamint 1978 és 1979 között, majd a kaposvári Csiky Gergely Színházban
1981-tól egészen 1992-ig. A szolnoki Szigligeti Színház igazgatója 1992
és 1995 között. A Színházművészeti Főiskola tanára 1989-től 1997-ig.
Irodalmi és tudományos ösztöndíjakat kapott Lengyelországba,
Jugoszláviába, a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, és az USA-ba.
A magyar PEN, a Dramaturg Céh, a Szépírók Társasága, az IRKA tagja, a
Magyar Írók Szövetségének tagja 1975-től 1998-ig (ekkor kilépett).
A Fogság című nagyregényét 2005 márciusában jelentette meg a
Magvető, és ezzel egy időben újra kiadásra kerül Az Ikszek
című regénye is. Spiró Györgynek korábban nem jelent meg regénye a
Magvető gondozásában, a Fogság a 2005-és év irodalmi
szenzációja volt, több elismerésben is részesült, köztük az Aegon
Művészeti Díjban, melynek szakmai zsűrije így méltatta Spiró
monumentális regényét: ? úgy falatja magát, mint a legprofibb lektűr, és
olyan mélyre megy, mint az európai filozófia legnagyobbjai??. 2006-ban,
Spiró György hatvanadik születésnapja alkalmából a Magvető Széljegyzeteket
fűzött, amely tartalmaz egy interjút a szerzővel, a regény megírásához
használt legfontosabb források jegyzékét, kritikákat, és a Fogság
világát idéző időrendi táblát, rajzokat, fényképeket. A regényhez külön
weboldal is készült: www. fogsag. hu
2007-ben jelent meg A Jövevény című regény átdolgozott
kiadása Messiások címmel. Kalandregénybe illő fordulatokkal
teli történetet tár az olvasó elé Spiró, amelyet az élet írt. A Messiások
hősei Párizsban, a 19. században éltek, mégis kortársainknak érezhetjük
őket. A Magvető Kiadónál megjelent műveiA békecsászár (1982); A közép-kelet-európai dráma
(1986); Csirkefej (1987); Az Ikszek (2005); Fogság
(2005), Fogság ? Széljegyzetek (2006), Messiások
(2007)FilmjeiElveszett illúziók (Gazdag Gyulával és Győrffy Miklóssal
- 1982); Szalbierz ( Az Imposztor , Krakko -
1984); Opera Mydlana (Szappanopera - 1999); Kvartett
(Vecsernyés Jánossal - 2000; Dogrywka - 2002)Műfordításai
Wyspianski, Krleza, Gombrowicz, Csehov, Shaw, J. Krasinski, Iredynski,
Koljada, Bogajev drámái; Milutin Petrovic, Karasek, Baranczak,
Zagajewski, Milos és mások verseiDíjai
József Attila-díj (1982), Erzsébet-díj (1990), Déry-díj (1993),
Madách-díj (1994), Szép Ernő-díj (1997 és 2004), Az évad legjobb
drámája díj az alábbi művekért: Az Imposztor ? 1984, Csirkefej ?? 1987,
Kvartett ? 1998, Koccanás ? 2004, A Budapesti Drámaverseny első díja a
Honderűért (1998), Babérkoszorú-díj (1998), A Szépírók Társaságának
díja A Jégmadár című regényért (2002), Harsányi-díj (2002), Az évad
legjobb darabja a Dramaturg Céh szerint az Elsötétítés (2002), A Magyar
Alkotóművészek Egyesületének irodalmi nagydíja (2003), Pro Urbe
Budapest (2004), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári
Tagozat, 2005), Prima Díj (2005), A Magyar Zsidó Kultúráért díj (2005),
Füst Milán-díj (2005), Magyar Művészetért-díj (2005), Kossuth-díj
(2006), a Győri Könyvszalon alkotói díja (2006), AEGON Művészeti Díj
(2006), ZAIKS-díj (2006), Gundel művészeti díj (2006)
Részlet a regényből:
? Az utóbbi évek legfontosabb politikai fejleménye, hangsúlyozza Buzor a
jelentése végén, a maszek parlament ülése, amelyen Orkán Aberál
megoldási javaslattal állt elő. Ő ? már-mint Buzor ? másnap
megalakította a Legitimista Légiót, és közli az illetékesekkel, hogy az
LL, hacsak az illetékesek más-ként nem határoznak, minden egyes magyar
állampolgár DNS-ét megszerzi és tárolja.
Feltűnő, hogy a legfontosabb információt nem a jelentés legelejére
tette, ahol talán még el is olvasták volna, sőt alá sem húzta piros
kiemelővel. A ravasz ezredes arra számított, hogy a jelentés lényegéig
nem jutnak el az illetékesek (Zsoromboly és Murometz), túl hosszú az
egész, már az ezredes magánpanaszkodása láttán félredobják, ő pedig
tiltás hiányában zavartalanul szervezheti a Legitimista Légiót.
Buzor Burnót előre látta, hogy a parlament az uralkodóházak DNS-ére fog
fanyalodni, a demokrácia felszámolja magát, és kikiáltja a monarchiát.
? Buzor Burnót hős, a magyarság panteonjában az államalapító Szent
István és a legnagyobb magyar király, Mária Terézia mellett a helye?,
mondotta a Kegyes Jóság.
Ellenkező értelmű utasítás híján két héttel a jelentés megírása után
megkezdődött az LL teljesen legálisnak tekinthető titkos akciója.
Nemcsak vér- és vizeletmintákat, hanem haj- és bőrmintákat is
gyűjtöttek. Az akció hat hónapig tartott, és természetesen nem maradt
titokban. A gyerekektől oltások alkalmával szereztek be vérmintát, a
kórházi ápoltakkal szintén könnyű volt a dolguk, a nyugdíjasokat
adategyeztetésre és egészségügyi kontrollra be lehetett rendelni a
háziorvosokhoz, akik ezért külön pénzt kaptak, de a lakosság nagy
többsége nem fordult meg egészségügyi intézményben akkor sem, ha beteg
volt, mert féltette az állását. A titkosszolgálatok emberei
rendőrruhába öltözve boldog-boldogtalant igazoltattak mind gépkocsiban,
mind tömegközlekedési eszközön, mind gyalogosan. Ujjlenyomatot vettek,
alkoholszondázás örvén a cukorbaj esetén használatos tűvel megszúrták
őket, és a tűt csatolták. A gyalogosok és a tömegközlekedési eszközöket
használók tiltakoztak, a jogvédő szervezetek kiabáltak, de a
parlamentben a dologról nem esett szó: a képviselők még mindig a
deportálásokat vitatták, miközben már rég folyt a csata a főbb
budapesti hadszíntereken, és a hadügyminiszter mindenben a parlament
jóváhagyása nélkül, Zsoromboly miniszterelnök közvetlen utasítására
ténykedett. Ezt nehezményező felszólalásra sem került sor.
A mintákat a lakosság egészségügyi szűrésére is lehetett volna
használni, de Buzor ez irányú javaslatát Zsoromboly mi-niszterelnök,
aki az akciót utólag jóváhagyta, elutasította.
Amikor szükség lett a DNS-mintákra, az LL azonnal tudta szállítani.
Nemrég derült ki, hogy a begyűjtött mintákból kivont molekulák egy
részét ? nyolcmillió ember DNS-ét, mert a cigányoktól nem gyűjtöttek ?
az LL eladta egy amerikai kutatóintézetnek, amely darabonként tíz
dollárt fizetett értük, ekkora tömegű DNS-mintával ugyanis még az USA
intézetei sem rendelkeztek. Került belőlük a mormonokhoz is, akik a
XXI. század húszas éveitől kezdve az általuk vezetett halottak
könyvéhez az elhunytak DNS-ét is megszerezték abból a célból, hogy a
feltámadás után az erre szakosodott angyaloknak könnyebb legyen az
egyéneket azonosítaniuk.
Nem tudjuk, ki mindenki részesült e nyolcvanmillió dollárból, s hogy
Buzor Burnót kapott-e belőle. Ha netalán ingatlanokat vásárolt a
gyerekeinek és az unokáinak, rosszul járt, mert a Nagy Fordulat után
senkinek sem maradt ingatlana, a földhivatalokat bezárták, és a
tulajdoni lapokat a Kossuth téren ünnepélyesen elégették. (Az égetésről
készült tévéfelvételt közkívánatra minden augusztus 20-án le kell
játszani. )
Zsoromboly miniszterelnök és Murometz elnök állítólag húszmillió
dollárt kapott fejenként, mielőtt ama bizonyos legendás közös kamion
kivitte őket az országból; a többi negyvenmillió dollárról nincs hír. A
Kegyes Jóság leállíttatta a vizsgálatot, amikor őket is közkegyelemben
részesítette.
Nem tudni, Buzor és huszonegy családtagja mikor tűnt el, hogyan és
hová. A Kegyes Jóság azért kerestette az ezredest, hogy páratlanul
hasznos szolgálataiért kitüntesse, hiába. Buzor ezredes mindent megtett
a magyar királyságért, de nem kívánta megvárni, amíg megvalósul. Talán
beteges szerénységben szenvedett.
Nekünk a legnagyobb meglepetést az LL archívumából előkerült A4-es
papírlapra kézzel írt, kétsoros javaslat okozta, amely nincs datálva.
Nem tudjuk, kié a kézírás, de Buzor Bur-nótra gyanakszunk (kézírás sem
maradt fenn a rejtőzködő hajlamú ezredes után, ahogyan fénykép vagy
filmfelvétel sem; külsejét azok írták le nekünk, akik ott voltak Rea
tizenhatodik születésnapján). ? A királyválasztás időpontja augusztus
20-a legyen, színhelye pedig a Duna jege.? Ezt olvasván végigfutott
hátunkon a hideg, szemünket pedig elöntötte a könny. Kirá-lyunkat, III.
Józsefet augusztus 20-án közfelkiáltással választottuk meg a Duna
műjegén a Margit híd és a Lánchíd között, ahol egykor a faszerkezetű
Kossuth híd állt. Nem sejtettük abban a kivételes, ünnepi órában,
amikor a modern magyar történelem legfontosabb eseménye zajlott, kié
volt a zseniális ötlet. A személyt most sem azonosítottuk teljes
bizonyossággal, de legalább az intézményi hátteréről lett némi
fogalmunk.?
„ Az emberek az Odera és az Urál között különösebb ok nélkül is gyűlölni szokták egymást. ”
Spiró György a Feleségverseny után újra szatírával jelentkezett. A Kőbéka című regényből olvashattok részletet.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon!
A Kőbéka voltaképpen kalandregény, egyúttal anti-fejlődési, vagy tán visszanevelődési regénynek is lehetne nevezni.
Spiró György új regénye, a Kőbéka abszurd utazás a magyar jövőbe és a múltba, de persze minden mondatával a jelenünkről szól. Én végignevettem az egészet, mert Spiró karcos humora közel áll hozzám, de persze csak úgy, mikor az ember felrepedt szájjal, esetleg bordatöréssel nevet: közben azért fáj is. Igazi „ káeurópai” könyv lett, olyan fekete humorral, amire egy nyugat-európai olvasó azt hihetné, hogy, ez kérem, azért túlzás – mi viszont szinte már-már megszokhattuk az ehhez hasonló abszurd létezést. Eszerint Spiró tulajdonképpen sültrealista, csak egy kicsit teker itt-ott a dolgokon.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>>>
Szállítási és átvételi lehetőségek:
Házhozszállítás
A szállítási díj 999 Ft, 10000 Ft felett pedig ingyenes Magyarország területén.
Köszönjük, hogy bennünket választott, reméljük, hogy a jövőben is megelégedésére szolgálunk.
Üdvözlettel:
A lira. hu csapata


Jelenlegi ára: 2 792 Ft
Az aukció vége: 2020-10-07 07:55 .